A Mátra az Északi-középhegység része. Itt emelkedik Magyarország legmagasabb csúcsa: az 1014 méteres Kékes. A vidék borkultúrájáról, népi hagyományairól és hegyvidéki üdülőhelyeiről nevezetes.
A táj településeinek arculatát és hagyományait három tényező határozza meg: az évszázados szőlőművelés és borkultúra a gyöngyösi borvidéken; a hegyvidék és az erdőségek; valamint a hagyományőrző palóc néprajzi csoportok.
Gyöngyös a terület legnagyobb városa, pezsgő kereskedelemmel és virágzó iparral. Az egykor itt dolgozó iparosok, a posztókészítők, szűrszabók és szűcsök mellett, a gyöngyösi fazekasok kék virágozású és madaras tányérjaikról, táljaikról, korsóikról voltak ismertek.
A solymosiak ropogós molnárkalácsot szállítottak szerte az országba, s az itt készült malomkövek közt őröltek a környék malmai. A siroki kőfaragó-mesterek díszes oszlopai sok mátrai falu tornácát díszítették
A magyar nyelvterület északi, hegyvidéki régiójának legnagyobb etnikai csoportja a palóc. A palóc falvakban rendkívül erősen őrzik a népi hagyományokat. Szinte minden településen berendeztek egy tájházat, ahol a használati tárgyakat, a régi életmód emlékeit őrzik. A szellemi kultúrát (népdalok, népszokások, népi játékok) hagyományőrző együttesek ápolják.
A természeti táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet. Védett és fokozottan védett területe mintegy 12 ezer hektár és 12 községet érint.
A tájvédelmi körzet nyugati részének fokozottan védett része a Csörgő-patak völgye számos védett és fokozottan védett növény, kétéltű, hüllő, madár és emlős faj élőhelye.
A Mátra lábánál található Gyöngyös város.
